Bár a papíron a jobboldali CDU–CSU koalíció nyerte meg a választást, a külpolitikai irányvonal eddig nem mutat érdemi változást Olaf Scholz távozása óta a német politikában. Ahogy lapunk korábban megírta, Németország leendő kancellárja, Friedrich Merz szerint továbbra is jól fel kell szerelni Ukrajnát katonailag, és Európának pedig támogatnia kell az ukrán hadsereget. A Politico szerint Merz még ennél is tovább ment, ugyanis szerinte „eljött az ideje annak, hogy megbüntessék Orbánt”.
Az „EU legsúlyosabb bűnözője”
A lap szerint lényegében ezzel az üzenettel indítja uniós politikáját Németország következő kormánya. A lap szerint a koalíciós tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy nyomást kell gyakorolni az Európai Unióra, hogy az
következetesen alkalmazza az uniós források visszatartását és a szavazati jogok felfüggesztését azon tagállamokkal szemben, amelyek megsértik a demokratikus alapelveket.
Bár a hivatalos megállapodástervezet nem nevezi meg Magyarországot, a dokumentum alig leplezett utalásokat tartalmaz az „EU legsúlyosabb bűnözőjére”, akit régóta azzal vádolnak, hogy „korlátozza a sajtószabadságot, aláássa a bírói függetlenséget és rombolja a demokratikus normákat”. A német tárgyalók kifejezték: „A meglévő védelmi eszközöket, a kötelezettségszegési eljárásoktól és az uniós források visszatartásától kezdve a tagsági jogok, például a szavazati jog felfüggesztéséig az EU Tanácsában, sokkal következetesebben kell alkalmazni, mint korábban” – írja a lap.
A javaslat illeszkedik ahhoz az uniós eljáráshoz, amelyet az Európai Parlament 2018-ban indított el Magyarország ellen – közismert nevén a „nukleáris opcióként” emlegetett 7. cikk szerinti mechanizmus keretében –, a „súlyos jogsértések” gyanúja miatt. Az eljárás azonban a tagállamok közötti megosztottság miatt gyakorlatilag megrekedt. A nyomásgyakorlás új szintjét jelenti, hogy Németország támogatásával 2022-ben
az Európai Bizottság csaknem 22 milliárd euró uniós támogatást zárolt Magyarországnak, részben „az igazságszolgáltatás függetlensége és az emberi jogok helyzete miatti aggályokból”.